A meleg levegő mindig felfelé száll? – Tévhitek a hőről

Csukd be az ablakot, mert bejön a hideg – mondjuk, holott a termodinamika szerint nem a hideg jön be, hanem a meleg megy ki. De hogy mit is gondolunk mi a hőről és ezek közül melyek azok, amik valójában tévhitek?

Hő és hőmérséklet

A kettő nem ugyanaz, a hő energiamennyiség, a hőmérséklet pedig állapot. A tudományban épp ezért különbség van a kettő között, a hő az az energiamennyiség, ami két egymással kapcsolatban lévő tárgy között kerül átvitelre, ennek a jele a Q, a mértékegysége pedig a Joule. A hőmérséklet pedig egy állapothatározó, ami azt mutatja meg, hogy egy dolog mennyire meleg vagy hideg.

A hőmérséklet, mint tulajdonság

Egy másik tévhit szerint a hőmérséklet egy adott tárgynak a tulajdonsága, holott független attól. Azonos körülmények között ugyanis minden tárgynak és anyagnak ugyanolyan lesz a hőmérséklete. Ez inkább illúzió, a vasat például hidegnek, a fát melegnek érezzük. Ha otthon vagyunk, a járólap hidegnek tűnik a parkettához képest.

A méret a lényeg

Egy tárgy hőmérséklete nem függ annak méretétől – sokan úgy vélik, hogy a nagyobb tárgyak melegebbek, mint a kisebbek, ez azonban nem igaz. A hő, mint állapotjelző nem függ a tömegtől, mérettől, kiterjedésről.

Hideg vagy meleg?

A hideg és a meleg két eltérő dolog lenne? Nem igaz, a hideg ugyanis a meleg hiánya, olyan ez, mint egy skála két széle. Ráadásul ezek még szubjektív dolgok is, a hideg nem terjed, csak a hő. Ami az iránya szerint a melegebb felől halad a hidegebb felé. Ha télen valami elkezd megfagyni, akkor nem a hideg kúszik közelebb, hanem a meleg szivárog el. Ha kinyitjuk az ablakot, akkor sem a hideg jön be, hanem voltaképp a meleg megy ki.

A pulcsi, mint hőforrás

Tévhit, hogy a melegen tartó tárgyak hőforrások lennének, a valóság az, hogy a hő megtartásában segítenek. A pulcsik, takarók, kabátok ugyanis nem hőforrások, mint egy radiátor, hanem abban segítenek, hogy a hő ne szökjön el.

A forráspontok

A víz 100 fokon forr fel, ez azonban nem igaz minden anyagra, minden anyagnak más ugyanis a forráspontja. A forráspont az a hőmérséklet, amikor a folyékony anyag gőzzé válik. Az aceton esetében például ez 56 fok, a higanynál pedig 356 fok. A forráspont azt jelenti, hogy az adott anyag gőznyomása megegyezik a környezeti nyomással, ekkor történik meg a gáz halmazállapotúvá válás. A nyomás tehát fontos szereplő ebben a játékban, mivel a nyomás változtatásával a forráspont is megváltozik.

Jégből víz

A jég hőmérséklete nem változik meg melegítéskor – hihetnénk, a valóság azonban az, hogy a jég hőmérséklete addig nő, amíg el nem éri az olvadáspontját. Tehát amikor a jeget melegítjük, akkor nő a hőmérséklete, egész addig, amíg el nem éri az olvadáspontját. Ezután a vízzé vált jég melegszik majd tovább.

A meleg levegő felfelé száll

A hő többféle módon terjedhet, bár gyakori tévhit, hogy a meleg levegő mindig felfelé száll. ez onnan ered, hogy a levegő melegedve felfelé száll, hiszen könnyebbé válik a hidegebb légrétegeknél. A hő azonban máshogy is terjed, sugárzással, áramlással vagy hővezetéssel. A hő mindig a melegebb dolgok irányából terjed a hidegebbek felé, azonban nem feltétlenül lentről felfelé.

Írta: purmester.hu